Ekliptika

Mi az ekliptika?

Az ekliptika a Nap látszólagos pályája az égen. A Földről nézve a Nap egy év alatt egyszer körbevándorol a csillagok előtt, naponta valamivel kevesebb mint egy fokot kelet felé. Ennek nyoma az ekliptika. Ez az a sík, amelyben a Föld a Nap körül kering, az égboltra vetítve.

A név a görög ekleipszisz, elsötétülés szóból származik. Fogyatkozás csak akkor van, ha a Hold ezen a vonalon áll.

Ekliptika, állatöv és égi egyenlítő

A Hold és a bolygók az ekliptika közelében haladnak, mert pályájuk majdnem ugyanabban a síkban fekszik, mint a Földé. A Hold pályája valamivel több mint 5 fokkal hajlik, a Merkúré 7 fokkal. Az ekliptika mentén fekvő csillagképek alkotják az állatövet.

Az égi egyenlítő a Föld egyenlítője az égboltra vetítve. 23,44 fokkal hajlik az ekliptikához, ugyanannyira, mint a Föld tengelye. A két vonal a tavaszpontban és az őszpontban metszi egymást. Amikor a Nap ott áll, a nappal és az éjszaka egyforma hosszú.

Ez a hajlás hozza létre a felszálló és leszálló Holdat. Aki az ekliptikát követi, felemelkedik az égi egyenlítő fölé, majd ismét alásüllyed. A Napnak ehhez egy év kell, a Holdnak valamivel több mint 27 nap.

Ami a naptárban az ekliptikához kötődik

• Holdcsomók: A Hold havonta kétszer keresztezi az ekliptikát. A biodinamikus gyakorlat ezekben az órákban nem vet és nem ültet. Bővebben: holdcsomó.
• Bolygócsomók: A bolygók is keresztezik az ekliptikát. A Dyyna az előtte és utána lévő tizenkét órát kedvezőtlennek jelöli. Bővebben: bolygócsomó.
• Fogyatkozások: Akkor jönnek létre, amikor az újhold vagy a telihold egy csomó közelébe esik. Bővebben: fogyatkozás.
• Csillagképek: Ahol az ekliptika áthalad egy csillagképen, ott vannak a csillagkép határai a naptárban. Bővebben: csillagképek.
• Fényszögek: Az együttállást, a szembenállást és a trigont az ekliptika mentén mérik, az ekliptikai hosszúság különbségeként.

Források

• Ekliptika, Wikipédia
• Égi egyenlítő, Wikipédia