Maria Thun
Maria Thun (1922–2012) biodinamikus kutató volt. 1963-tól évente kiadta vetési naptárát, és meghatározó módon formálta a Hold- és állatövi ritmusokkal végzett munkát a kertészetben.
Ki volt Maria Thun?
Maria Thun (1922. április 24. – 2012. február 9.) a biodinamikus mozgalom egyik legbefolyásosabb kutatója volt. Egy Marburg melletti parasztgazdaságban nőtt fel, és férje, Walter Thun festő és antropozófus révén került kapcsolatba a biodinamikus gazdálkodással az 1940-es években. Évtizedeken át végzett rendszeres termesztési kísérleteket – a maga korában szokatlan kitartással az ismétlésben és a dokumentálásban.
Neve ma szinte elválaszthatatlan a vetési naptártól: kertészek milliói, messze a biodinamikus körökön túl is ismerik a gyökér-, levél-, virág- és termésnapokra való felosztást, amely tőle származik.
A vetési naptár
Thun azt vizsgálta, hogyan hat a növények növekedésére a Hold helyzete a tizenkét állatövi csillagkép előtt. Ebből dolgozta ki a napok máig meghatározó felosztását négy típusra, amelyek mindegyike egy-egy növényi részhez tartozik – gyökér-, levél-, virág- és termésnapok. Tézise: egy „levélnapon” (a Hold egy víz-csillagkép előtt áll) különösen jól fejlődnek a levélzöldségek, egy „gyökérnapon” a gyökérzöldségek, és így tovább.
1963-ban adta ki első vetési naptárát. Azóta évente megjelenik, számos nyelvre lefordítják, és a biodinamikus időtervezés legelterjedtebb eszközei közé tartozik. Maria Thuntól származik továbbá a trágyakovász – bazaltliszttel és komposztpreparátumokkal kezelt tehéntrágya-komposzt.
Miről ismert Maria Thun?
Vetési naptáráról (1963 óta), valamint arról, hogy kutatta a Hold és az állatöv hatását a növények növekedésére.
Mik a gyökér-, levél-, virág- és termésnapok?
A napok Thun által kialakított felosztása aszerint, hogy a Hold melyik állatövi csillagkép előtt áll; mindegyik típus meghatározott növényi részekhez tartozik.
Mióta létezik a vetési naptár?
1963 óta jelenik meg évente; számos nyelvre lefordítják.