Szekta-e a Demeter?

Miről szól a kérdés?

„Szekta-e a Demeter?” vagy „Ezoterikus-e a biodinamika?”: gyakori keresések és beszélgetésindítók a Demeter-minősítés körül. Valós tényre utalnak: a biodinamikus mezőgazdaságnak antropozófiai gyökerei vannak. Rudolf Steiner, a módszer megalapítója ezoterikus gondolkodó, teozófus, antropozófus volt, és a Mezőgazdasági kurzus (1924) olyan fogalmakkal dolgozik, mint a „kozmikus erők”, a „képzőerők” és az „asztráltestek”, amelyeknek a természettudományokban nincs helyük.

Ez kérdéseket vet fel a fogyasztókban, a kutatókban, olykor az átálló gazdaságokban is.

Mitől szekta egy szekta, és mi nem a Demeter

A vallásszociológiában a szektákat jellemzően több ismertetőjegy írja le: karizmatikus vezetés, igazságigénnyel fellépő zárt világkép, éles határ a belső és a külső világ között, a tagok feletti társadalmi kontroll, anyagi vagy személyes függés, gyakran eszkatologikus elem is (végidő-várás, üdvígéret).

A Demeterre ezek közül egyik sem áll. A Demeter minősítésen alapuló szövetség: az lesz tag, aki mezőgazdasági üzemét a Demeter-irányelvek szerint vezeti, és ezt rendszeres ellenőrzésekkel igazolja. Nincs hitvizsga, nincs személyhez kötött üdvtan, nincs zárt világnézet mint felvételi feltétel. A Demeter-gazdaságok szabadon élnek családjukban, hivatásukban és a társadalomban; a tagok kilépnek a szövetségből, ha a minősítés már nem illik hozzájuk, társadalmi vagy anyagi következmények nélkül.

A nemzeti Demeter-szövetségek az adott ország joga szerint bejegyzett egyesületek vagy szövetkezetek. Nemzetközi szinten a Biodynamic Federation Demeter Internationalben tömörülnek.

Ami mégis jogosnak mutatja a kérdést

Három szempont teszi érthetővé a kérdést.

Először az antropozófiai gyökerek. Steiner sokszínű alak volt, nagy vallási-ezoterikus életművel. Aki az antropozófia felől érkezik a biodinamikához, teozófiai hatású gondolatrendszeren halad át, és ez kívülállóknak idegennek tűnik.

Másodszor a preparátumok. Tehénszarvban elásott tehéntrágya, kártevők elégetése bizonyos csillagállásoknál, a napi munka megtervezése csillagkép-naptárak alapján: természettudományos külső szemmel ennek semmi köze a modern agronómiához. Aki először hall róla, joggal lepődik meg.

Harmadszor a belső nyelv. „Életerők”, „üzemi organizmus”, „kozmikus ritmusok”: a biodinamika belső nyelve Steiner szókincsét veszi át. Ez befelé identitást teremt, kifelé távolságot.

Ez a három szempont megmagyarázza a kérdést. Szektává azonban nem teszik a Demetert: módszertanilag önálló, sajátos szókincsű hagyománnyá teszik.

Hogyan kezelik ezt a biodinamikus gazdaságok?

Gazdasági szinten rendszerint józan pragmatizmus látszik. A Demeter-gazdálkodók idejüket nem antropozófiai ezotériával töltik, hanem szántóföldi munkával, állattartással, értékesítéssel és ügyintézéssel. A preparátumokat eszközként használják: aki rendszeresen keveri a humuszpreparátumot, az évszakok ritmusában gondolkodik, nem csillagképekben. Steiner eredeti művét kevesen olvassák; Wistinghausent, Stappungot és a Demeter-irányelveket olvassák.

A közeg peremén vannak, akik intenzíven ápolják az antropozófiai szókincset. Ez egyesek szabad választása, a szövetségre nem jellemző. A Demeter-gazdaságok nagy többsége vallási és világnézeti szempontból ugyanolyan sokszínű, mint a mezőgazdaság többi része.

Mit mond a tudomány?

A biodinamikus módszert az agrártudomány évtizedek óta vizsgálja (lásd Biodinamika és tudomány). A legismertebb összehasonlító kísérlet a FiBL svájci DOK-kísérlete (1978 óta), amely a hagyományos, az ökológiai és a biodinamikus termesztést közvetlenül hasonlítja össze. Eredmények: a biodinamikusan művelt talajokban a legmagasabb a humusztartalom, a legnagyobb a talajbiológiai aktivitás, és sok mutató szerint a legjobb a talajszerkezet. Magának a preparátumoknak mint önálló összetevőnek a hatását nehezebb elkülöníteni; újabb mikrobiom-vizsgálatok hatásokról számolnak be, ezek jelentősége vitatott.

Az egyes preparátumok tudományosan igazolt hatása a növényre csekély számú adaton nyugszik. A biodinamikus módszer mint egész rendszer hatásai szilárdak. Aki ezt a kettőt külön tudja kezelni, árnyalt álláspontot képvisel, nem kultikusat.

Aki szkeptikus marad

Senkinek sem kell biodinamikusan gazdálkodnia, biodinamikus terméket vásárolnia vagy osztoznia Steiner elgondolásaiban. A „Szekta ez?” kérdésre józanul nemmel lehet felelni, és közben azt is lehet mondani: „A preparátumokat módszertanilag kétségesnek tartom, inkább Bioland-terméket veszek.” Mindkettő legitim.