Cow Pat Pit (CPP)

Mi az a Cow Pat Pit?

A Cow Pat Pit (CPP) tehéntrágya alapú gyűjtőpreparátum, amelybe a hat komposztpreparátumot (502–507) bedolgozzák. Sekélyen kiásott földgödörben több hónapig erjesztik, és vízzel hígítva nagy területekre juttatják ki. Az új-zélandi–indiai úttörő, Peter Proctor fejlesztette ki az 1980-as években, eredetileg a biodinamikus gyakorlat indiai elterjesztéséhez, ahol a komposztpreparátumok tömeges használatra alkalmas, vízben kijuttatható formájára volt szükség.

A CPP-t időnként összetévesztik a Maria Thun-féle trágyakovásszal — mindkettő tehénlepényből indul ki, mindkettő tartalmazza a hat komposztpreparátumot, és mindkettőt kijuttatják, nem a komposztba keverik. Eredetükben, receptúrájukban és felhasználási területükben azonban különböznek.

Eredet és háttér

Proctor Maria Thun trágyakovásszal végzett munkája nyomán fejlesztette ki a CPP-t, amelyet indiai képzésein ismert meg. Az átdolgozás gyakorlati megfontolásból történt: az indiai gazdaságoknak nem volt Demeter-féle állatiburok-készletük, gyakran a közép-európai logika szerinti komposztálható anyagkörforgásuk sem, tehéntrágyájuk viszont bőven volt. Proctor leegyszerűsítette a receptúrát, az erjesztést hordó helyett nyitott földgödörbe helyezte át, és úgy alakította át a preparátumot, hogy elsősorban vizes permetként juttassák ki — hektárnyi területekre, ne csak komposztindításként.

A CPP így a dél-ázsiai mozgalom meghatározó biodinamikus eszközévé vált. Európában nem terjedt el — itt a Thun-féle trágyakovász uralkodik (hordós erjesztés, Demeter-konform, a közép-európai iskolában gyökerezik).

Készítés

Egy körülbelül 30 centiméter mély, deszkával vagy fával bélelt földgödörbe friss tehéntrágyát tesznek — a mennyiségek iskolánként változnak. Tojáshéj-kalciumot és bazaltlisztet is bedolgoznak. Egy-két hét múlva a hat komposztpreparátumot (502–507) kis fúrt lyukakba helyezik, föléje macskagyökér-permetet juttatnak. A gödröt kevés földdel letakarják, és több hónapra magára hagyják.

A kész anyag sötét, morzsalékos és földszagú. Hektáronként mintegy 100 grammot vízben dinamizálnak és juttatnak ki belőle — a humuszpreparátum alkalmazásához hasonlóan.

Alkalmazás és hatás

A CPP-t a talaj és a növények élénkítésének tekintik. A humuszpreparátummal ellentétben, amelynek talajépítő mélységi hatást tulajdonítanak, a CPP a Proctor-hagyomány szerint inkább a felületen és impulzusszerűen hat — „gyorsindítás” a talajbiológiának, különösen kimerült vagy most átállás alatt álló területeken. A növekedési időszakban alkalmazzák, gyakran a humuszpreparátummal párban.

Az indiai biodinamikus gyakorlatban mennyiségét tekintve a CPP a legfontosabb preparátum. Közép-Európában csak elszórtan használják, többnyire indiai kapcsolatú vagy Proctor-képzést kapott gazdaságok.

Elhatárolás a trágyakovásztól

A Maria Thun-féle trágyakovászt (1958) fafedős hordóban több hétig erjesztik, szintén tartalmazza a hat komposztpreparátumot, receptúrája és koncepciója azonban más: Thun szűkebb értelemben vett talajindítónak tekinti, kisebb területeken is alkalmazható, és a Demeter-körökben elismert.

A Cow Pat Pit a nyitott gödrös változat, nagyobb léptékű, elsősorban területi permetezésre szánták, és a klasszikus Demeter-kánonon kívül fejlesztették ki. Mindkét preparátumnak megvan a létjogosultsága; azért tévesztik össze őket gyakran, mert mindkettő a tehénlepény impulzusából dolgozik.

Helye a biodinamikában

A CPP a biodinamikus hagyomány része, de nem a klasszikus steineri kánoné (500–508). A módszer szellemében született továbbfejlesztés, módszertanilag világosan dokumentálva, a dél-ázsiai gyakorlatban kipróbálva.