Trágyakovász Maria Thun szerint: készítés, alkalmazás, Demeter-szabályok

A Maria Thun-féle trágyakovász a hat komposztpreparátumot juttatja ki a területre. Ott használják, ahová nem jut preparált trágya és preparált komposzt: szántóra és rétre, a hígtrágyába, az istállóban a trágyaágyra, a zöldtrágya alá a bedolgozás előtt. A Demeter-irányelv gyűjtőpreparátumként írja elő az átállás első évében, valamint azokban a kertészetekben és évelő ültetvényekben, amelyeknek nincs saját, szálastakarmányt fogyasztó állatoktól származó trágyájuk.

15–20 percig keverik, utána három napig permetezhető marad, és háromszor juttatják ki. Egy hektárra 240 gramm elég.

Ez a cikk bemutatja az eredeti receptet minden mennyiséggel, az alkalmazást gazdaságban és kertben, a Demeter-irányelv vonatkozó pontjait, és azt, miben tér el tőle a Cow Pat Pit és a Mäusdorfer Rottelenker.

Mi is a trágyakovász?

Gyűjtőpreparátum, más néven érésirányító. Friss, kemény tehéntrágyát bazalthomokkal és őrölt tojáshéjjal egy órán át kézzel átdolgoznak, beoltják a komposztpreparátumokkal, és fahordóban vagy gödörben érlelik. Az eredményt úgy keverik és juttatják ki, mint egy permetező preparátumot.

Maria Thun eredeti leírása elé egy mondatot írt, amely ma is eloszlatja a leggyakoribb félreértést:

„Az olvasó ügyeljen arra, hogy az alábbi leírás nem az 500-as humuszpreparátumról szól, hanem a komposztpreparátumok hatásának fokozásáról.”

Maria Thun, „Hinweise aus der Konstellationsforschung”

A humuszpreparátum (500) közvetlenül a növényre hat, és a vetésekhez juttatják ki. A trágyakovász a szerves anyag átalakításán dolgozik. Akinek mindkettő megvan, az egyiket nem pótolja a másikkal.

Miért tojáshéj és bazalt?

A két szokatlan összetevőnek története van. Az 1940-es évek végétől végzett légköri atomrobbantások után radioaktív kihullás érte Európa földjeit. Ehrenfried Pfeiffer attól tartott, hogy ez megviseli a preparátumok készítését és hatását. Ő és Maria Thun választ kerestek.

Egy freiburgi intézet vizsgálatai kimutatták, hogy a mészkőmálláson kialakult talajok növényei jóval kevesebbet halmoztak fel ezekből az anyagokból, mint ugyanannak a tájnak a kovás talajain nőtt növények. Thun éveken át foglalkozott a kérdéssel. Különféle anyagokat dara finomságúra aprított, és zeller, spenót és paradicsom vetősoraiba és ültetőgödreibe tette. A legegyértelműbb eredményt a tyúktojáshéj adta. A csontliszt és az algamész gyengébben hatott. A bazalt, ahogy írta, „a meszes és a kovás oldal között bizonyos harmonikus helyet” foglalt el.

Ebből lettek a trágyakovász adalékai. Az őrölt tojáshéj a talaj kalciumfolyamatait és a pH-érték szabályozását képviseli. A bazalt homokszemcseként újabb és újabb mállási folyamatokat indít el a talajban, amelyek az agyagásványok beépülésének kedveznek, és közvetlenül az istállóba szórva megköti a nitrogént. Mindhárom szempont hordozóanyagául Thun a tehénlepényt választotta. A preparátumot, ahogy maga fogalmazott, „élénkítő tényezőként a radioaktívan szennyezett talajok számára” fejlesztette ki.

A receptet először 1972-ben tették közzé a „Hinweise aus der Konstellationsforschung” című kiadványban. Azóta semmi nem változott rajta. Thun más méret- és tömegarányokat ki sem próbált, mert egyéb kísérleteiben kiderült, hogy az arányokkal a hatások is megváltoznak.

A cédula, amely évekig minden szállítmányban ott volt

Wedig von Bonin a kelet-holsteini Eichwerder-birtokon mintegy 30 évig készítette a trágyakovászt, szoros kapcsolatban Maria Thunnal. Ez volt a kedvenc preparátuma. 1968-ban állította át a birtokot biodinamikus gazdálkodásra, és ezzel együtt végezte vele az első kísérleteket.

Mivel egyre többen kérdeztek rá, 2007-ben megalapította az első preparátumokkal foglalkozó társaságot (GbR), és Dornachban bemutatta a biodinamikus preparátumok első webáruházát. A bolt neve fladenpraeparat.de volt, és csak ezt az egy preparátumot kínálta.

Minden szállítmányhoz mellékeltek egy cédulát: Thun saját leírását egy oldalon, a hordozóanyagtól a legelőszakaszok lelegeltetése utáni permetezésig. Ma is készül, ugyanazzal a recepttel, ugyanazokkal a mércékkel mérve.

Az eredeti recept

A mennyiségek Thun saját leírásából származnak. Christian von Wistinghausen az „Anwendung der Feldspritz- und Düngerpräparate” című művében szó szerint ugyanígy közli őket, Pierre és Vincent Masson ugyanezeket a mennyiségeket adja meg, a kivitelezésben kisebb eltérésekkel.

Hozzávalók egy adaghoz

A menet

1. Összedolgozás. A tehénlepény, a tojáshéj és a bazalthomok kerek fakádba kerül. Egy órán át ásóval forgatni és mozgatni kell: ez a dinamizálás. A legjobb, ha két ember lapátol, mint a habarcskeverésnél. Thun közben körbejárta az edényt, és ragaszkodott a kézi munkához: az anyagokat olyasminek kell tekinteni, ami elkészülése során egyfajta organizmussá válik, és egy organizmus keletkezésénél a lehető legjobban kerülni akarta a gépeket. Aki egy csoportnak nagyobb mennyiséget készít, a gyakorlatban betonkeverőt használ.

1. Az edény előkészítése. Egy fenék nélküli fahordót 40–50 centiméter mélyen beásnak, a kitermelt földet körben mellé hányják. Tartós vörösfenyő vagy kilúgozott tölgy alkalmas, a rozsdásodó vasabroncs nem. Thun a kerek edényeket részesítette előnyben, mert a sarkokban könnyen rossz erjedés indul. A helyszín kiválasztásánál kerülte a talaj erővonalait és ereit.

1. Az első réteg beoltása. Töltsd be a massza felét, szúrj öt lyukat félmélységig, és mindegyikbe tegyél egy adag szilárd komposztpreparátumot, körülbelül két grammot. A csalán kerül középre. Zárd be a lyukakat.

1. A második réteg beoltása. Töltsd be a maradékot, szúrd a lyukakat ugyanabban az elrendezésben, és tedd fölé ugyanazokat a preparátumokat ugyanabban a sorrendben.

1. Macskagyökér. Öt csepp macskagyökér-preparátumot keverj tíz percig egy liter vízben, és öntsd a masszára, a hordó köré is.

1. Letakarás. Fafedő vagy deszka kerül rá. A hordó a szabadban áll.

1. Négy hét múlva átforgatás. A tartalmat egy órán át megszakítás nélkül ásóval kell forgatni és mozgatni, majd újra beoltani.

1. További két-három hét múlva kész a preparátum. Akkor érett, ha feketés, laza és morzsalékos lett, és elvesztette a friss trágya szagát. Max Karl Schwarz a nyírfagödör-preparátuma illatát a vargányáéhoz hasonlította. Aki nagyobb mennyiséget készít, vagy ősszel dolgozik, tovább érleli.

A trágyakovászt tavasz és nyár vége között, fagymentes időben állítják össze. Thun az összeállításhoz olyan napokat ajánlott, amikor a Hold az Oroszlán vagy a Szűz csillagképben áll. Sok gazdaságban az összeállítás amúgy is az év egy külön napja, amikor összegyűlik a preparátumkör.

Mi mehet félre?

Az alábbi pontokat Michael Maltas gyűjtötte össze egy sikertelen adag után. Lefedik a legtöbb esetet, amikor a trágyakovász nem érik be rendesen:

• Túl nagy mennyiség egyszerre. 200 liter fölött belül anaerob viszonyok uralkodnak, felül kéreg képződik, alatta változatlan trágya marad. A kisebb adagok megbízhatóbban sikerülnek.
• Túl száraz. A forró nyár derekán összeállítva és öntözés nélkül az átalakulás nem indul be.
• Friss tölgyfa edény. A csersav visszafogja a mikroorganizmusokat. A kilúgozott fa nem okoz gondot.
• Szögletes edények. A sarkokban rossz erjedés indul.
• A helyszín. Ne tedd olyan fák mellé, amelyek gyökerei behúzódnak a gödörbe. A fekete dió alatt kiszárad a talaj, ráadásul ott vannak a gyökérváladékai is.
• Abraktakarmányon tartott tehenek trágyája. A lepény túl lágy lesz, és rosszul formálódik.
• Túl kevés preparátum a trágya mennyiségéhez. Minden rétegbe egy teljes készlet kell.

Alkalmazás

Keverés

15–20 percig, felváltva jobbra és balra, mint a humusz- és a kvarcpreparátumnál, csak harmadannyi ideig. Ha lehet, langyos esővízzel. Thun ezt a rövidítést kifejezetten racionalizálásként írta le: az összeállításkori dinamizálással a munka eleje már megtörtént.

Keverés után a lé legalább 72 órán át hatásos marad. Ez a nagy gyakorlati előnye a humuszpreparátummal szemben, amelyet két órán belül ki kell juttatni. A víz minőségét és a permetezőgépet illetően is elnéző a trágyakovász. Így egyetlen keverésből három kijuttatás is gond nélkül lehetséges.

Mennyiségek

Háromszor, nem egyszer. A talajfolyamatokra a legjobb hatást három permetezés adja ugyanabból a keverésből. Ez a recept része, nem túlzott óvatosság. Thun és Throll az este–reggel–este sorrendet vagy három egymást követő napot ajánl. Aki csillagképek szerint dolgozik, a három kijuttatást a sziderikus holdritmus egy trigonjába teszi.

Mikor az év során?

• Minden trágya-, komposzt- és hígtrágya-kijuttatáshoz, az átalakulás serkentésére.
• Zöldtrágya, betakarítási maradványok és mulcs bedolgozásakor, tarlóhántáshoz, a herefüves tábla feltöréséhez és az őszi mélyszántáshoz.
• A gyepen a legelőszakaszok lelegeltetése után, a széna- vagy szilázskaszálás után és az utolsó őszi hasznosítás után.
• A gyümölcsösben komposztos trágyázás után, a nyesedék aprításához és lombhullás előtt, hogy a lehullott lomb gyorsan lebomoljon.
• Az istállóban naponta vagy hetente a trágyaágyra öntve.
• A zöldségtermesztésben az istállótrágya komposztindítójaként és minden olyan területen, amely sem trágyát, sem komposztot nem kap.

A házikertben bevált a két kijuttatás márciusban a vetés előtt és egy novemberben a betakarítás után.

Üzemi méretben egy homlokra szerelt tartály megspórolja a külön menetet: akkor permeteznek, amikor amúgy is dolgoznak a táblán.

Mire használják?

A trágyakovászt érésirányítóként használják mindenütt, ahol szerves anyagnak kell átalakulnia. A biodinamika a trágya, a komposzt, a hígtrágya, a zöldtrágya és a betakarítási maradványok átalakulásának serkentésére, a humuszképződés támogatására és a szerves anyag agyagásványokkal való összeépülésének elősegítésére ajánlja. A gyepen lelegeltetés és kaszálás után permetezik, hogy élénkítse a réti talaj átalakulási folyamatait. Az istállóban a trágyaágyra öntik, a hígtrágyába bentonittal együtt kerül, hogy az érést korán irányítsa, és a nitrogén a körforgásban maradjon.

A szántón szántáshoz, tarlóhántáshoz, a herefüves tábla feltöréséhez használják, és mindig, amikor sok szerves anyag kerül a talajba. Gyso von Bonin pontosan így alkalmazta.

Maria Thun eredeti leírását egy olyan mondattal zárja, amelyen azóta sem változott semmi: „A gyakorló gazdáknak melegen ajánlható.”

Xavier Florin a trágyakovászt a biodinamikus létra három tartó foka közé sorolta. Számára a komposztpreparátumok egészét képviselte, és éppen ebben áll a feladata: kijuttatja őket a területre ott is, ahol nincs tehén.

Amit Braunschweigben mértek

Maria Thun tíz éven át dolgozott együtt a braunschweigi Szövetségi Mezőgazdasági Kutatóintézettel (FAL). Ott a Növénytáplálási és Talajtani Intézet vett részt Ewald Schnug vezetésével, valamint az Ökológiai Gazdálkodási Intézet, további partnerként pedig az egyiptomi SEKEM-kezdeményezés. Schnug 1992-től vezette az intézetet, és a Braunschweigi Műszaki Egyetem professzora; később a Julius Kühn-Intézet Növénytermesztési és Talajtani Intézetét vette át. A foszfátműtrágyák urántartalma a saját kutatási területei közé tartozik.

Ebből az együttműködésből származik egy kísérlet, amely a trágyakovászt érinti. A trágyakovásszal kezelt talajon nőtt fűben az urántartalom átlagosan 0,5 milligramm volt kilogrammonként, a kontrollokban 1,8. A FAL a különbséget egyértelműnek és szignifikánsnak nevezte. A hozzá tartozó tenyészedényes kísérlet Susanne Schrötter, Ewald Schnug és Maria Thun nevéhez fűződik.

Maria Thun számára ezzel bezárult egy kör. Évtizedekkel korábban éppen erre a kérdésre fejlesztette ki a preparátumot, és akkoriban nehezen jutott egyáltalán mérési eredményekhez.

A trágyakovász a Demeter-irányelvben

A 2026-os Demeter-irányelv négy helyen nevezi meg név szerint a trágyakovászt, további két helyen „gyűjtőpreparátumként”. Ezért kérdeznek rá rendszeresen az átálló és a kertészeti gazdaságok.

Növénytermesztés, II.2.4. fejezet, 3. bekezdés. A komposztpreparátumokat minden szerves gazdasági trágyánál és komposztnál alkalmazni kell. Ha az átállás első évében nem áll rendelkezésre preparált gazdasági trágya, minden területen gyűjtőpreparátumot kell kijuttatni.

Növénytermesztés, II.2.4. fejezet, 4. bekezdés. Azoknak a kertészeteknek és évelő ültetvényes gazdaságoknak, amelyeknek nincs preparált, szálastakarmányt fogyasztó állatoktól származó trágyájuk, emellett évente legalább egyszer minden területen gyűjtőpreparátumot kell kijuttatniuk.

Állattartás, II.3.1. fejezet, 3. bekezdés. Az évelő ültetvényes és kertészeti gazdaságok tíz hektár alatt mentesülnek az állattartási kötelezettség alól. Ha nincs preparált, szálastakarmányt fogyasztó állatoktól származó trágyájuk, a komposztpreparátumok mellett „a trágyakovászt vagy hasonlót” is évente legalább egyszer minden területükön ki kell juttatniuk.

Átállás, II.6. fejezet, 4. bekezdés. Aki termékeit ugyanabban az évben „Demeter-átállás alatt” vagy „Demeter” jelöléssel akarja forgalmazni, annak május 1-jéig be kell kerülnie a tanúsítási eljárásba. Addig minden területen ki kell juttatni a humuszpreparátumot vagy a trágyakovászt, a kvarcpreparátumot pedig kultúrához igazodva a betakarítás előtt.

Növénynemesítés, II.5.2. fejezet, 2. bekezdés. Ha elismert ökológiai táblákon folyik a nemesítés, évente legalább egyszer kultúrához igazodva alkalmazni kell a humusz- és a kvarcpreparátumot, és minden területen ki kell juttatni preparált komposztot vagy helyette trágyakovászt.

Takarmányvásárlás, II.3.5.5. fejezet, 1. bekezdés. A szomszédos ökológiai gazdaságoktól vásárolt bio takarmány csak akkor számít a gazdaság saját Demeter-részarányába, ha legalább három évre szóló használati szerződés van, és a Demeter-gazdaság a teljes vetésforgóban gondoskodott a preparátumok kijuttatásáról, a trágyakovászt is beleértve.

A „vagy hasonló” megfogalmazás és a gyűjtőpreparátum mint gyűjtőfogalom teret hagy a rokon preparátumoknak. A saját tanúsításhoz mindig az irányelv aktuális változata és az illetékes ellenőrző szervezet tájékoztatása a mérvadó.

A gyűjtőpreparátumok családja

Az alábbi receptek mind ugyanarra a gondolatra épülnek: a feldolgozott tehéntrágya a komposztpreparátumokkal érésirányítóvá válik, amelyet ki lehet juttatni a területre.

Trágyakovász, Cow Pat Pit és Mäusdorfer Rottelenker összehasonlítva

Peter Proctor Indiában a Közép-Európában szokásosnál jóval gyakoribb alkalmazást ajánl, havonta vagy kéthetente. Aki nemzetközi útmutatókat olvas, ezért ne vegye át ellenőrzés nélkül a mennyiségeket.

Tehén vagy ló

A tehénváltozat mellett létezik lótrágyából készült trágyakovász is. Thun ott ajánlotta, ahol nehezen bomló trágyák keletkeznek, például bikáktól vagy sertésektől, és akkor állította össze, amikor a Hold a Szűz csillagképben állt. Bernard Jarman a lótrágyát hideg fekvésekhez és kötött talajokhoz tartja megfelelőnek: új életet visz beléjük.

A szőlőtermesztésben a lóváltozat vált be, mert kevésbé serkenti a lombfejlődést, mint a tehéntrágya. A szőlőben a túl sok lombtömeg nem kívánatos.

Tárolás

Az érett trágyakovász gyakran abban a hordóban marad, amelyben összeállították. Ez rendben van, ha hamar felhasználják. Hosszabb tároláshoz, akárcsak a humuszpreparátum, kőedénybe, üvegbe vagy zománcozott fémedénybe való, ez pedig egy tőzeggel vagy kókuszrosttal töltött, dupla falú faládába. Hűvös, sötét helyen.

Huzamosan műanyagban nem tartható. Aki műanyagban kapja, érkezés után töltse át.

A permetező preparátumokhoz képest a trágyakovász strapabíró. A kevésbé kedvező tárolási körülményeket is elviseli, mert közelebb áll a komposzthoz, mint a szűkebb értelemben vett preparátumhoz.

Elkészíteni vagy megvenni?

A saját adaghoz biodinamikus vagy legalább ökológiai tartásból származó tehéntrágyára, egy készlet komposztpreparátumra, megfelelő szemcseméretű bazalthomokra és mintegy nyolc hét előkészületi időre van szükséged. A munka nem annyira az anyagban rejlik, mint inkább az egyórás összedolgozásban és a négy hét utáni átforgatásban.

Sok gazdaságban a preparátum csoportban készül, a preparátumkörben vagy a közös preparátumkészítési napon. Öt vödör lepény, két ember a lapátoknál, egy óra: ezt a munkát ketten jobb végezni, mint egyedül.

Aki nem maga állítja össze, készen veszi meg. A Präparatekiste kiszerelései a területhez igazodnak:

Ehhez jönnek a készletek, amelyekben a trágyakovász a permetező preparátumok készletével vagy a teljes 500–508-as sorozattal együtt érkezik, és a bazalthomok mindazoknak, akik maguk állítják össze.

Gyakori kérdések

Mi a trágyakovász?

Biodinamikus gyűjtőpreparátum tehénlepényből, bazalthomokból és őrölt tojáshéjból, az 502–507-es komposztpreparátumokkal beoltva és beásott fahordóban érlelve. Keverik és permetezik, és a komposztpreparátumok erejét juttatja ki a területre.

Mire fejlesztették ki?

Maria Thun Ehrenfried Pfeifferrel együttműködve fejlesztette ki élénkítő tényezőként olyan talajok számára, amelyeket radioaktív kihullás ért. Ebből a munkából származik a két adalék, a tojáshéj és a bazalt.

Vizsgálták a trágyakovászt?

Igen. Maria Thun tíz éven át dolgozott együtt a braunschweigi Szövetségi Mezőgazdasági Kutatóintézettel, többek között az Ewald Schnug vezette Növénytáplálási és Talajtani Intézettel. A trágyakovásszal kezelt talajon nőtt fűben az urántartalom átlagosan 0,5 milligramm volt kilogrammonként, szemben a kontrollok 1,8 milligrammjával.

Ugyanaz a trágyakovász, mint az 500-as humuszpreparátum?

Nem. A humuszpreparátumot a vetésekhez juttatják ki a talajra, és közvetlenül a növényre hat. A trágyakovász a komposztpreparátumok hatását fokozza, és a szerves anyag átalakításán dolgozik. Maria Thun ezt az összetévesztést kifejezetten az eredeti leírása elé írta.

Mennyire van szükségem?

Hektáronként 240 grammra 35–50 liter vízben. A házikertben 20 milliliterre két liter vízben, 200 négyzetméterre.

Meddig kell keverni?

15–20 percig, felváltva mindkét irányba. A humusz- és a kvarcpreparátum egy órát igényel, a trágyakovász ennek körülbelül a harmadát.

Meddig használható a keverés után?

Legalább 72 óráig. Ezért az ajánlott három kijuttatás egyetlen keverésből elvégezhető.

Mikor juttassam ki?

Mindig, amikor szerves anyag kerül a talajba, vagy át kell alakulnia: a trágyához és a komposzthoz, a zöldtrágya és a betakarítási maradványok bedolgozásakor, az őszi mélyszántáshoz, a gyepen kaszálás után, az istállóban a trágyaágyra.

Szükségem van rá a Demeter-minősítéshez?

Ez a gazdaság típusától függ. Azoknak a kertészeti és évelő ültetvényes gazdaságoknak, amelyeknek nincs preparált, szálastakarmányt fogyasztó állatoktól származó trágyájuk, évente minden területen gyűjtőpreparátumot kell kijuttatniuk. Átálláskor május 1-jéig minden területen ki kell juttatni a humuszpreparátumot vagy a trágyakovászt. A részleteket a Demeter-irányelv II.2.4., II.3.1. és II.6. fejezete tartalmazza.

Mi a különbség a Cow Pat Pithez képest?

A Cow Pat Pit Peter Proctortól származik, és a trópusi és szubtrópusi régiók változata: sekély téglagödrök, helyi kőzetlisztek, jóval nagyobb kijuttatási mennyiségek. Ugyanaz az alapgondolat, más eljárás.

Mi a különbség a Mäusdorfer Rottelenkerhez képest?

A Rottelenkert szárítják és megőrlik, így szórható. Súlypontja a hígtrágya, a trágya és a mélyalmos istálló érlelése. A trágyakovászt keverik és permetezik, súlypontja a talaj és a terület.

Elkészíthetem magam?

Igen, a recept nyilvános, fent megtalálod. Kell hozzá megfelelő tartásból származó tehéntrágya, egy készlet komposztpreparátum, bazalthomok, egy fahordó és körülbelül nyolc hét.

Tehén- vagy lótrágya?

A tehéntrágya a szabály. A lótrágyát Maria Thun a nehezen bomló trágyájú gazdaságoknak ajánlotta; a szőlőtermesztésben azért használják, mert kevésbé serkenti a lombfejlődést.

Hogyan tároljam?

Hűvösen, sötétben, kőedényben, üvegben vagy zománcozott edényben, ideális esetben tőzeggel vagy kókuszrosttal töltött faládában. Huzamosan ne műanyagban.

Források

• Maria Thun: Das Fladenpräparat. In: Hinweise aus der Konstellationsforschung. A recept első közlése 1972; itt annak a változatnak a nyomán, amelyet a Präparatekiste szállítmányaihoz mellékeltek (kivonat a 8. kiadásból). A harmadik, 1977-es kiadás (33–35. o.) adatai Stappungnál.
• Maria Thun, in: Lebendige Erde 28/6 (1977), 214–219. o. (Stappung nyomán idézve).
• Maria Thun (1994), 109., 111., 147. o.; Maria és Matthias Thun (2012), 56–59. o. (Stappung nyomán idézve).
• Christian von Wistinghausen és mtsai: Anwendung der Feldspritz- und Düngerpräparate, 5.1., 5.3. és 5.6. fejezet.
• Pierre és Vincent Masson: Landwirtschaft, Garten- und Weinbau biodynamisch (2015), 61–68. o.
• Walter Stappung: Die Düngerpräparate Rudolf Steiners. Herstellung und Anwendung, 18. fejezet.
• Demeter-irányelvek 2026, II.2.4., II.3.1., II.3.5.5., II.5.2. és II.6. fejezet.
• Peter Proctor a Cow Pat Pitről; Varadarajan Stalin és mtsai (2010) a CPP mikrobiológiájáról (Stappung nyomán idézve).
• Bundesforschungsanstalt für Landwirtschaft (FAL), Braunschweig: „Eine Begegnung der anderen Art. FAL-Wissenschaftler prüfen Präparate und Methoden biologisch-dynamischer Landwirtschaft”, sajtóközlemény, 2006. augusztus 1. (Institut für Pflanzenernährung und Bodenkunde, Ewald Schnug és Silvia Haneklaus, Maria Thunnal és a SEKEM-mel).
• Susanne Schrötter, Ewald Schnug, Maria Thun (2007), tenyészedényes kísérlet az uránfelvételről (Stappung nyomán idézve).