Biodinamikus méhészet
A biodinamikus méhészet a méh természetének megfelelően tartja a méheket — a méhcsaládot organizmusnak tekinti, természetes lépépítéssel, rajzással történő szaporítással és gyógynövényekkel dúsított téli etetéssel.
Mi a biodinamikus méhészet?
A biodinamikus méhészet a biodinamika alapgondolatát viszi át a méhtartásra: a méhcsaládot (németül „der Bien”) egyetlen organizmusnak tekinti, az üzemi organizmushoz hasonlóan, amelynek természetes életfolyamatait a lehető legkevésbé szabad megzavarni. Rudolf Steiner 1923-ban előadássorozatot tartott a méhek lényegéről, amelyben óva intett az egyoldalúan hozamra és tenyésztésre irányuló méhtartástól, és hosszú távú következményeket látott előre a méhek egészségére nézve. Ezeket az előadásokat a méh természetének megfelelő méhészet egyik kiindulópontjának tekintik.
A méh természetének megfelelő gyakorlat
Jellemzők azok a gyakorlatok, amelyek a család természetes viselkedését követik, és nem a lehető legnagyobb mértékben irányítják:
Természetes lépépítés — a méhek maguk építik lépeiket, nem ipari műlépre; a lépek méretét és alakját a családra bízzák. Szaporítás rajzással — a szaporítás a természetes rajzási ösztönön keresztül történik, nem mesterséges anyaneveléssel és műrajkészítéssel. Visszafogottság a beavatkozásokban — nem vágják meg az anya szárnyát, a családokat a lehető legkíméletesebben kezelik, és lemondanak a rutinszerű vegyszerhasználatról. A Demeter-méhészetre ezen felül saját irányelvek vonatkoznak, amelyek ezeket az elveket kötelezővé teszik. A méh természetének megfelelő méhészet ma már az antropozófiai körökön túl is meghonosodott irányzat.
Téli etetés és biodinamikus gyógynövények
A preparátumok világához való kapcsolat a téli etetésnél mutatkozik meg. Ahol a családnak télire etetést adnak, a cukorszirupba szárított biodinamikus gyógynövényeket lehet keverni — úgynevezett téli etetőteaként. Ugyanazokat a növényeket használják, amelyek a komposztpreparátumokban is szerepet játszanak: cickafarkat, kamillát, pitypangot és macskagyökeret, valamint csalánt, tölgykérget és mezei zsurlót. Emellett a méhek legfontosabb „preparátuma” a jó méhlegelő — a nektárban és virágporban gazdag virágos növények ültetése teremti meg a család életalapját.
Miben különbözik a biodinamikus méhészet a hagyományostól?
A biodinamikus méhészet a méhcsaládot organizmusként kezeli: természetes lépépítés, rajzással történő szaporítás és visszafogott beavatkozások a hozamra optimalizált tenyésztési módszerek helyett.
Mi az a téli etetőtea?
Szárított biodinamikus gyógynövényekkel (cickafark, kamilla, pitypang, macskagyökér, csalán, tölgykéreg, mezei zsurló) dúsított téli méhetetés.
Beszélt Steiner a méhekről?
Igen, 1923-ban egy, a méhek lényegéről szóló előadássorozatban, amelyet a méh természetének megfelelő méhészet kiindulópontjának tekintenek.