Zsurlótea és zsurlófőzet

Mi az a zsurlótea?

A zsurlótea, más néven zsurlófőzet vagy zsurlódekoktum, a mezei zsurló (508-as preparátum) szokásos alkalmazási formája. A szárított vagy friss növényt vízben megfőzik, a főzetet hígítják, és a talajra és a növényekre permetezik. A biodinamika megelőzésként használja gombás betegségek ellen, különösen lisztharmat, rozsda, monília, valamint burgonya- és paradicsomvész ellen (Masson 2015, Növényi kivonatok fejezet).

A hatás a zsurló magas kovasavtartalmán alapul. A kova „fényerői” révén gombagátló, a növényt szilárdító tulajdonságokat tulajdonítanak neki: a növény ellenállóbbá válik, felületei megerősödnek. Az általános ökológiai kertészetben is bevett alkalmazás. Rudolf Steiner 1924-ben a Mezőgazdasági kurzusban ajánlotta a zsurlót gombás betegségek ellen.

A tea, a főzet és a dekoktum ugyanazt jelenti: főzött kivonatot. A vízben erjesztett növényből erjesztett zsurlólé lesz.

A megfelelő zsurló felismerése

Kizárólag a mezei zsurlót (Equisetum arvense) használják, népies nevén surlófüvet. A mocsári zsurló (Equisetum palustre), az erdei zsurló és az óriászsurló (Equisetum telmateia) nem alkalmas.

A mezei zsurló orsó alakú növekedéséről ismerhető fel. A zöld, meddő nyári hajtások 20–80 centiméter magasra nőnek, erősen barázdáltak és érdes tapintásúak. Oldalágaik nem üregesek, keresztmetszetükön négy éles él látszik. A szárhüvelyeken 8–12 háromszög alakú fog ül (Masson 2015, Növényi kivonatok fejezet). Biztos ismertetőjel: a mezei zsurlónál a száron rövidebb a csomók közötti távolság, mint az oldalhajtásokon (Wistinghausen és mtsai, Készítés, Mezei zsurló fejezet).

Tavasszal a mezei zsurló először halvány, el nem ágazó, spórafüzért viselő hajtásokat hajt. A zöld nyári hajtásokat gyűjtik, amelyek ezután ugyanabból a gyöktörzsből nőnek ki.

Gyűjtés és szárítás

Szent Iván napja körül, napos napon gyűjtik az egész föld feletti zöld növényt. Nyár derekán a legmagasabb a kovatartalom. A növényt szellős árnyékban nagyon vékonyan kiterítve szárítják; a kész drognak zöldnek kell maradnia (Wistinghausen és mtsai, Készítés). Teaként, szellős vászonzacskóban tárolják. Főzés előtt finomra őrölhető.

A szárított növény egy évig tartható el. Ezért minden évben frissen gyűjtik (Masson 2015).

Zsurlófőzet készítése: a recept

Gazdaságba, gyümölcsösbe és szőlőbe (Wistinghausen és mtsai, Készítés):

• 200–300 gramm szárított vagy 1–1,5 kilogramm friss növény
• 10–20 liter vízben, legjobb esővízben
• körülbelül egy órán át lassú tűzön, lefedve főzni
• hagyni kihűlni, majd leszűrni

A főzetet főzés után még egy napig lefedve állni lehet hagyni. Ha a növényt már egy nappal a főzés előtt beáztatják, a kivonat még erősebbnek számít (Masson 2015).

Házikertbe, egytizedére átszámítva: 20–30 gramm szárított növényt, egy jó maréknyit, 1–2 liter vízben egy órán át gyöngyöztetni, kihűteni, leszűrni.

Hígítás és adagolás

Permetezés előtt a főzetet hígítják: egy rész főzetre kilenc–tizenkilenc rész víz, vagyis 5–10 százalékos oldat. Masson a helyes hígítást „közepes teaszínként” írja le, ideális esetben egy rész főzet kilenc rész vízre. Hektáronként mintegy 100 liter hígított permetlé kell (Wistinghausen és mtsai, Készítés), a kertben tehát körülbelül egy liter 100 négyzetméterre.

Kijuttatás előtt a hígított permetlé 20 percig keverhető, mint a humusz- és a kvarcpreparátum dinamizálásánál (Masson 2015).

Hígítatlanul a főzet néhány hétig eláll, hűvös, sötét helyen, színezett üvegedényekben.

Mikor és milyen gyakran permetezz?

A zsurlófőzet megelőzően hat, és ismételten permetezik, egy évszakban két-négy alkalommal (Wistinghausen és mtsai, Alkalmazás):

• Tavasz: februártól vagy márciustól, meleg és nedves időben gyakrabban is, mert a gombák ilyenkor szívesen terjednek
• Nyár dereka: a gombafertőzésre hajlamos kultúrákban
• Ősz: egészen novemberig, főként azokon a területeken, ahol a következő évben gombafertőzésre hajlamos kultúrák állnak

A talajra, a veszélyeztetett kultúrákban a növényre is permetezik, lehetőleg reggel, derült időben. A holdnaptárban a telihold előtti két nap számít a legjobb időnek (Masson 2015, Harald Kabisch nyomán). Kedvezőek a rövid olvadásos időszakok is; a preparátum akár hóra is permetezhető (Wistinghausen és mtsai, Alkalmazás).

Ha a gomba már megjelent, a gyakorlat intenzív kezelést javasol: három egymást követő napon ugyanabban a napszakban permetezni, és tíz nap múlva megismételni (Wistinghausen és mtsai, Alkalmazás).

Szent Iván napja után és egész nyáron a gyümölcsösben és a szőlőben mértékkel kell bánni a zsurlóval, mert homokos és kovában gazdag talajokon kiszárító hatású lehet. Masson nem javasol tíznél több permetezést ugyanazon a kultúrán, mert a talajnak szüksége van saját gombaflórájára.

Zsurlófőzet a kertben: paradicsom, zöldség, gyümölcs

• Paradicsom és burgonya: megelőzésként burgonya- és paradicsomvész ellen (Masson 2015)
• Bab: rozsda ellen; fejes saláta: gombák és baktériumok ellen (Masson 2015)
• Szamóca, uborka, cukkini, bogyós cserjék: ősszel a területekre permetezni (Wistinghausen és mtsai, Alkalmazás)
• Palánták: a vetéshez és a cserepes neveléshez szánt földet vetés előtt bepermetezni a főzettel (Wistinghausen és mtsai, Alkalmazás)
• Gyümölcsfák és szőlő: rügyfakadáskor, amint a zöld csúcsok láthatók, és utoljára a lombhullás kezdetén. Ősszel és metszés után a zsurlófőzet a törzskenésbe is bekerül, lásd fakenőcs (Masson 2015)
• Gabona: az őszi gabonát ősszel, az árpát a bokrosodás kezdetén (Masson 2015)

Az üvegházi és szabadföldi zöldségtermesztésben bevált a háromnegyed rész csalánból és egynegyed rész zsurlóból kevert tea. Kedvezőtlen időben hetente akár kétszer is permetezhető (Masson 2015).